Turistajelzések rendszere Magyarországon
A turistajelek fontossága
A turistajelzések kulcsfontosságú szerepet játszanak a túrázás során, biztosítva a terepen való tájékozódást és a biztonságos közlekedést. Jelzések hiányában könnyen eltévedhetsz, ami komoly veszélyeket rejthet magában.
A jelzések főbb funkciói:
- Tájékozódás: Könnyen meg tudod határozni a tartózkodási helyedet, az útvonaladat és a célpontodat. Folyamatosan figyeld a jelzéseket, amely rossz időjárási körölmények között (pl. köd, hóesés) fokozottan igaz! Ha elbizonytalanodsz, ne félj segítséget kérni más túrázóktól! Előfordulhat, hogy a jelzések elmosódnak és megrongálódnak, ezért mindig legyél körültekintő!
- Biztonság: A túrázás remek módja a szabadidő eltöltésének és a természet megtapasztalásának, de fontos, hogy mindig szem előtt tartsd a biztonságot. A jelzések segítenek a helyes útvonalon maradni és a veszélyes terepszakaszokat elkerülni, és a mentőcsapatok munkáját is könnyíti a helyszín beazonosításában. Viselj kényelmes túrabakancsot, vízálló ruházatot, és vigyél magaddal elegendő élelmet és folyadékot!
- Tervezés: A túrázás élményének kulcsa a gondos tervezés. A jelzések segítenek a túra útvonalának megtervezésében, a távolság és a becsült menetidő megbecsülésében, a nehézségek felmérésében és a megfelelő pihenőhelyek kiválasztásában. Mindig az erőnlétednek és tapasztalatodnak megfelelő útvonalat válaszd!
- Természetvédelem: A túrázás kiváló lehetőség a természeti értékek megtapasztalására és a kikapcsolódásra, de fontos, hogy felelősségteljesen viselkedj, és minimalizáld az ökológiai lábnyomodat. A jelzések segítenek téged, hogy csökkenteni tudd a természeti környezetre gyakorolt hatásokat. Vidd magaddal a szemetedet, és ne károsítsd az élővilágot!
A kezdetekben a turisták által használt útvonalakat nem jelölték, a tájékozódás a terepviszonyok és a helyi ismeretek alapján történt.
Az első turistajelzéseket az 1870-es években a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) kezdte kihelyezni, akik eleinte a Magas-Tátra kiépítését tűzték ki célul. A korai jelzések festékből vagy kőből készültek, amelyeket a fák törzsére vagy sziklákra helyeztek el.
A 20. század elején a rendszer fokozatosan bővült és egységesült. Az MKE kidolgozta a ma is használatos színkódos jelzésrendszert, amely a főbb útvonalakat kék, piros, sárga és zöld sávokkal jelöli.
A 20. század második felében a turistaút-hálózat tovább fejlődött.
Az 1990-es években a rendszerváltás után a fenntartás és fejlesztés az erdészetek, a nemzeti parkok és a turistaegyesületek feladata lett, amely a mai napig is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket.
A fejlődés főbb mérföldkövei:
1873: A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) megalapítása
1888: Az első jelzések kihelyezése Mátrafüred és a Szent László-forrás között
1913: A Magyar Turista Szövetség (MTSZ) létrejötte
1929: Egységes turistajelzés-rendszer bevezetése
1950: A háború utáni turistaút-hálózat bővítése
2000: Az úthálózat digitalizálása
2021: Új szabvány elfogadása, amely nagyobb hangsúllyal veszi figyelembe a hálózati logikát
Kiemelkedő személyiségek:
Dr. Thirring Gusztáv: Az MKE alapítója, a rendszer kidolgozója
Dr. Strömpl Gábor: A turistajelzés-rendszer fejlesztője
Napjainkban a magyarországi turistaút-hálózat több mint 20 000 km jelzett útvonalból áll, és a turizmus fontos alappillérét jelenti. A jelzések a túrázók számára biztosítják a biztonságos és élvezetes túrázást a magyarországi tájakon.
A 2021-ben elfogadott új megállapodás szerint csak azokat a jelzéseket tekinthetjük Magyarországon turistajelzéseknek, amelyek a szabványban rögzítésre kerültek. Minden más jelzés valamilyen sporttevékenységre, egyéb tematikus útjelzésre utal, melyeknek külön jelentése van.
A logikai és fontossági sorrendet és ezáltal a hierarchikus felépítést a 11 szimbólumból álló sorrendiség és azokon belül a színek egymásutánisága határozza meg.
Fő turistajelzések a sáv és az álló kereszt, leágazó szimbólumok a háromszög, a négyzet, a kör, a barlang, a rom, a kápolna, az emlékmű és a bélyegző, egyéb jelölések pedig a körtúra.
Forrás: Magyar Természetjáró Szövetség
Sáv
A sáv jelzésű utak kiemelkedő szerepet töltenek be a magyarországi turistaút-hálózatban. Olyan gerincet alkotnak, amely összeköti a fontosabb kiindulási pontokat, mint a turistaút csomópontok, kirándulóközpontok, településközpontok és közlekedési csomópontok. Ezek az utak hosszabb távokon vezetnek, és céljuk, hogy a túrázókat eljuttassák más, hasonlóan fontos célpontokhoz.
A sáv jelzésű utak ideálisak a hosszabb túrákat kedvelők számára, akik szeretnének bejárni egy-egy tájegységet, és közben megismerni a helyi nevezetességeket. A túrázók a sáv jelzésű utak mentén változatos tájakon haladhatnak át, érinthetnek erdőket, mezőket, hegyeket, völgyeket és településeket.
A kék sáv jelzi azokat a hosszabb, több tájegységen átvezető útvonalakat, amelyek kiemelkedő turisztikai értékkel bírnak. Ilyen útvonal például az Országos Kéktúra, amely hazánk leghosszabb összefüggő turistajelzése. Bizonyos tájegységeken a kék sáv jelzést nem csak országos, de helyi jelentőségű főútvonalak jelzésére is használják. Ezek az útvonalak rövidebbek, mint az országos jelentőségű utak, de az adott tájegységen belül fontos szerepet töltenek be a túrázók számára. A kék sávval jelölt útvonalak bejárása igazi kihívás és élmény a túrázók számára, és lehetőséget ad hazánk legszebb tájainak felfedezésére. Ilyen még pl. a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra is, amelyek az Országos Kéktúrával együtt jelentik az Országos Kékkört, de vannak más ilyen jelöléssel ellátott utak is, mint pl. a Börzsönyi Kék és Gödöllői Kék.
A piros sáv jelzés a magyarországi turistaút-hálózatban a kék sáv után a második legfontosabb kategóriát jelöli. Ezek az utak hosszabbak, mint a helyi utak, és legalább egy tájegységen átvezető útvonalat jelölnek. Céljuk, hogy összekössék a tájegység fontosabb pontjait, és a túrázók számára betekintést nyújtsanak a táj jellegzetességeibe. Bizonyos tájegységeken a piros sáv jelzést nem csak tájegységen átvezető, de kiemelt jelentőségű helyi utak jelzésére is használják. Ezek az utak rövidebbek, mint a tájegységen átvezető utak, de az adott tájegységen belül fontos szerepet töltenek be a túrázók számára. A túrázók a piros sávval jelölt utak bejárásakor gyönyörködhetnek a táj szépségében, megismerhetik a helyi értékeket, és kihívhatják egy körre a fizikai állóképességüket. Ilyen utak pl. a Közép-dunántúli Piros túra, Dél-dunántúli Piros túra és a Pest megyei Piros.
A sárga sáv jelzés nem országos vagy tájegységi, hanem helyi jelentőségű. Ezek az utak rövidebbek, mint a kék és piros sávval jelölt utak, de az adott tájegységen belül fontos szerepet töltenek be. Céljuk, hogy összekössék a tájegység fontosabb pontjait, és a túrázók számára betekintést nyújtsanak a helyi értékekbe. Ezek az utak a helyi túraúthálózat gerincét alkotják. Összekötik a kisebb településeket és turisztikai célpontokat és a kék, piros sávval jelölt hosszabb útvonalakat. Pl. ilyen a Szent Márton kulturális útvonal.
A zöld sáv jelzés a magyarországi turistaút-hálózatban azokat a helyi gerinchálózati útvonalakat jelöli, amelyek nem tartoznak a kék, piros és sárga sávval jelölt útvonalak kategóriáihoz. Ezek az utak nem országos, tájegységi, sőt, nem is általános helyi jelentőségűek, hanem specifikusabb, lokálisabb szerepet töltenek be. Céljuk, hogy összekössék a tájegység egy-egy kisebb régiójának fontosabb pontjait. A zöld sáv jelzéssel jelölt utak ideálisak a helyi tájak, kisebb régiók felfedezésére, a túrázási élmény megszerzésére és a kikapcsolódásra. Pl. ilyen az Északi Zöld és a Vasfüggöny turistaút.
Az álló kereszt jelzés a sáv jelzésű utak (kék, piros, sárga, zöld) elsődleges kapcsolódási pontjait jelöli. Összekötik a tájegység fontosabb pontjait, és a túrázók számára a leggyorsabb és legegyszerűbb útvonalat biztosítják a célpontjuk eléréséhez. Két, jelzett sáv jelképű út közötti átkötést is jelölhet. Ez lehet útváltozat, amely kikerüli a nehezebb terepszakaszokat, vagy alternatív útvonal, amely egy másik településre vezet. Fontos tájékozódási pontot jelent, mert megmutatja, hogy hol lehet csatlakozni a sáv jelzésű úthálózathoz.
A háromszög jelzés hegytetőre, csúcsra, magaslati pontra, kilátópontra, kilátóhoz vezet. Gyakran meredek terepet jelöl, és megfelelő túrafelszerelés szükséges a bejárásunkhoz, a célpont elérése hosszabb időt vehet igénybe, mint egy sík terepen vezető útvonal esetében.
A négyzet jelzés a településekre, szálláshelyekre és közlekedési lehetőségekhez (pl. buszmegálló, vasútállomás) vezető útvonalakat jelöli. Általában rövidek és könnyen bejárhatóak, gyakran aszfaltozott úton vagy ösvényen vezetnek.
A kör jelzés forrást, kutat vagy egyéb vízvételi lehetőséget jelöl. Ez a jelzés fontos tájékozódási pontot jelent a túrázók számára, akiknek a víz pótlása kiemelten fontos a túrázás során. A vízvételi pontok nem minden esetben megbízhatóak, ezért javasolt a víz minőségét fogyasztás előtt leellenőrizni, továbbá ezek a vízforrások kiszáradhatnak, a kutak eldugulhatnak.
A barlang jelzés barlanghoz, barlangnyíláshoz vezet. Ez a jelzés a túrázók számára lehetőséget nyújt a barlangok felfedezésére, a geológiai képződmények megismerésére. Nem minden barlang látogatható, és a bajárás veszélyes is lehet.
A rom jelzés romokhoz, műemlékekhez és földvárakhoz vezető útvonalakat jelöl. Gyakran meredek terepen vezetnek, és megfelelő túrafelszerelés szükséges a bejárásukhoz.
A kápolna jelzés kápolnához, templomhoz vagy egyéb szakrális helyhez vezet, ez pedig lehetőséget nyújt a vallási örökség megismerésére, a történelmi és kulturális értékek felfedezésére. Ezen helyek nem mindegyike áll nyitva a látogatók számára, illetve tiszteletben kell tartani a hely vallási jellegét.
Az emlékmű jelzés kulturális vagy történelmi emlékműhöz, emlékhelyhez vezet. Itt bepillantást nyerhetünk a múltban történt eseményekbe, és a kiemelkedő személyiségek emlékét is ápolhatjuk. Ezek az emlékhelyek a magyarországi túrázás és a történelem felfedezésének fontos részét képezik.
A bélyegző jelzés valamely túramozgalom bejárását igazoló bélyegzőhelyhez vezet. Ez lehetőséget nyújt a túrázások dokumentálására, a teljesítmények igazolására és a jutalmak elnyerésére. A bélyegzők a túrázás népszerű eszközei, és a bélyegzőhelyek látogatása a túrázás élményét is fokozhatja.
A körtúra jelzés a turistaút-hálózatban kirándulóközpontból, közlekedési csomópontból, parkolóból vagy településről kiinduló, jelzésváltás nélkül ugyanoda visszaérkező, 2-10 km hosszú, könnyebb túraútvonalak jelölésére szolgál. Könnyen követhetők, nem kell térkép vagy GPS a túrázáshoz. Kisebb távolságot kell megtenni, így ideálisak családoknak és idősebbeknek is. Kevésbé változatosak mint a hosszabb túraútvonalak és gyakran zsúfoltabbak is.
Rengeteg más jelzés is létezik, de nem szerepelnek a szabványban, azokat egyéb túramozgalmak vagy szervezetek hozták létre a tematikus (pl. tanösvények, zarándokutak), sportcélú (pl. terepkerékpáros, sí- és futó, lovas) és egyéb útszakaszaik jelölésére, amelyek nem minden esetben állnak összhangban a szabványban rögzítettekkel.
A következő linkeken keresztül letölthető dokumentumok hivatalos források, ezekből is tájékozódhatsz az aktuális tábla- és jelzésrendszer kialakításáról: