A Kerteskői-szurdok: egy vadregényes körtúra
Tarts velünk a Pénzesgyőrből induló körtúrán, ahol a Kerteskői-szurdok felejthetetlen élménye és a Szent-kút oázisa vár.
A Vértes hegység felfedezése
A karsztbokorerdők és történelmi várromok földje
A Vértes hegység, mely gyakran a Bakony és a Gerecse között rejtőző, csendes, zöld szigetként jelenik meg a Dunántúli-középhegység térképén, egy olyan, viszonylag alacsony, mégis sokszínű hegyvidék, amely különleges élményekkel gazdagítja az ide érkezőket.
Egyedülálló módon ötvözi a meredek, fehér dolomitsziklákat, a vadregényes karsztbokorerdőket és a sűrű, kiterjedt erdőségeket.
A hegység nevéhez legendás történelmi emlék fűződik: a „Vértes” név eredetét a pozsonyi csatához (907) kötik, ahol a honfoglaló magyarok állítólag a pajzsukat (vértjüket) eldobálva vették be a hegyet, hogy könnyebben üldözhessék az ellenséget. Ez a név is sugallja szikár, harcias, ugyanakkor gazdag történelmi örökségét.
Geográfiailag bár a Dunántúli-középhegység alacsonyabb tagjai közé tartozik, legmagasabb pontja, a Nagy-Csákány (487 m) is hívogató panorámát kínál a túrázóknak.
A klimatikus és geológiai hatás kontrasztja teremti meg azt a komplexitást és változatosságot, amely a Vértest méltán teszi a Duna-Ipoly Nemzeti Park Vértesi Tájvédelmi Körzet különlegesen védett kincsévé.
Nem a monumentális magasságával, hanem a középkori várak (mint Vitányvár és Csókakő) sziluettjével, az eldugott zsákfalvak (Vérteskozma) csendjével és a dolomitok egyedi növényvilágával ragadja meg a természetjárókat.
A Vértes földrajza és természetes határai
A Vértes egy jellegzetes karsztos röghegység, amely a Dunántúli-középhegység északi vonulatának legkompaktabb, de földrajzilag mégis összetett egysége. Bár összefüggő hegységtömbnek tekinthető, a különböző medencék és árkok jól elválasztják szomszédaitól, és a saját belső szerkezetét is tagolják.
A hegység mintegy 30 km hosszan, délnyugat-északkeleti irányban húzódik.
Természetes elválasztó vonalai:
- Északnyugaton: A Zámolyi-medence és a Móri-árok.
- Keleten: A Tatai-árok és a Gerecse.
Főbb részei és a legmagasabb pontja:
A Bakonyhoz hasonlóan, a Vértest is szokás földrajzilag tagolni, elsősorban a táj jellegzetességei és a klíma alapján.
- Északi rész: Erdősebb, hűvösebb, árnyasabb oldalak, vastagabb talajréteggel.
- Déli rész: Naposabb, szárazabb, ahol a dolomitbércek erősebben uralják a tájat, itt találhatók a legértékesebb karsztbokorerdők.
Legmagasabb pontja a Nagy-Csákány (487 m), amely a hegység központi, déli részén emelkedik. Bár magassága szerény, a csúcs környéke és a Körtvélyesi-kilátó felől nyíló panoráma kivételes rálátást biztosít az „erdőtengerre” és a környező tájakra.
A dolomit alapú szerkezet miatt a geológiája nem kedvez a nagy, felszíni vízfolyások kialakulásának. A hegység gerince vízválasztóként funkcionál, a források és kisebb patakok a környező árkok felé vezetik a vizet.
A karsztosodás miatt a csapadékvíz gyorsan a mélybe szivárog, ami a felszíni források számát limitálja, ezért különösen fontos a megfelelő vízkészlet biztosítása.
Dolomit, bauxit és a Vértes geológiai öröksége
A Vértes hegyvidéke geológiai szempontból különleges, mivel szerkezetét szinte teljes egészében a triász időszakban lerakódott fődolomit határozza meg. Ez az üledékes kőzet, amely egykori tengeri üledékek maradványa, adja a hegység fehér, helyenként sziklás és meredek arculatát.
Főbb kőzettípusok:
A dolomit dominanciája miatt a hegység kőzetanyaga viszonylag egységes, szemben a Bakony jóval változatosabb geológiájával.
- Dolomit: A mészkővel rokon, ám magnéziumot is tartalmazó kőzet könnyen repedezik, de nehezen oldódik. Ez a szerkezet adja a jellegzetes, száraz, vízben szegény arculatát és az eróziós folyamatoknak ellenálló, meredek bérceket, ahol a déli oldalakon a ritka karsztbokorerdők tudnak megtelepedni.
- Bauxit: A hegység déli peremén, Gánt térségében találhatóak a Vértes gazdasági múltját fémjelző, egykori hatalmas bauxit telepek. Bár a kitermelés nagyrészt megszűnt, a vöröses színű, szabdalt földtani formációk egyedülálló, „marsbéli tájként” szolgálnak a túráid számára.
Geológiai látnivalók és karsztjelenségek:
A Vértes karsztos jellege lenyűgöző formákat hozott létre.
- Barlangok: A karsztosodás révén alakultak ki a barlangok. Ezek közül kiemelkedő a Báraczházi-barlang (Csákvári-barlang), amely a hegység leghosszabbja, és régészeti szempontból is jelentős, gazdag őskori leletekkel bír.
- Sziklaformációk és szurdokok: A Vitányvár túra útvonala közelében húzódó Mária-szakadék a meredek dolomitszikla falak között futó szurdokvölgy, mely tökéletes metszetét adja a hegység kőzetrétegeinek.
- Vízhiány: A repedezett dolomit gyorsan elvezeti a csapadékvizet a mélybe, ezért a hegységben alig található tartós felszíni vízfolyás és forrás, ami kiemelt figyelmet igényel a túravíz utánpótlásának tervezésénél.
Dolomit-flóra és a karsztbokorerdő különlegességei
A Vértes hegység éghajlata és geológiája (a dolomit alapkőzet) rendkívül gazdag és sokszínű növényvilágot hozott létre, melynek nagy része a Vértesi Tájvédelmi Körzet védelme alatt áll. A növényvilág főbb jellemzőit az északi és déli lejtők közötti kontraszt határozza meg.
A karsztbokorerdő:
Igazi botanikai különlegessége a déli, meleg, napos lejtőkön kialakult karsztbokorerdő.
- Jellemzők: Ez a mozaikos vegetációtípus a száraz dolomit talajon jött létre, melyben a cserjék (például cserszömörce) és a kis növésű tölgyfák alkotnak ligetes, nyitott erdőt.
- Védett fajok: Itt élnek a xeroterm (szárazságot kedvelő) fajok, valamint a ritka sziklagyep növények, mint a magyar kikerics, a tavaszi hérics és különböző orchideafajok. Ezek a fajok jól bírják a kőzet erős hőingadozását és vízhiányát.
Erdők és völgyek flórája:
- Északi oldalak: Az északra néző, hűvösebb és csapadékosabb területeken a dúsabb talajrétegen zártabb, nagy kiterjedésű gyertyános-tölgyesek és a magasabb régiókban bükkösök találhatók. Ezek az erdők biztosítják a Vértes „erdőtenger” jellegét és a vadállomány otthonát.
- Völgyek: A mélyebb völgyekben és szurdokokban, mint a Mária-szakadék környékén, a páradús mikroklímának köszönhetően moha- és páfrányfajok is megélnek.
Fel kell készülnöd arra, hogy a karsztbokorerdőkben a jelzések követése nehezebb lehet, mint a zárt erdőben, ezért a megfelelő tájékozódás elengedhetetlen a sziklagyepek között.
A hegység erdeinek lakói
A nagy kiterjedésű, összefüggő erdőségek, valamint a déli részek elszigetelt sziklagyepei ideális élőhelyet biztosítanak számos vad- és védett állatfaj számára, kiemelt jelentőséggel bírva a vadgazdálkodás szempontjából is.
- Emlősök: A hegységben stabil és jelentős vadállomány él. Gyakori a gímszarvas, az őz és a vaddisznó. Különösen említésre méltó a muflon (vadjuh), melynek állománya a hegyvidék dolomitos, sziklás területein sikeresen megtelepedett és elterjedt. A ragadozók közül a nyuszt és a kisebb menyétfélék is előfordulnak.
- Madárfajok: Rendszeresen fészkel a fokozottan védett fekete gólya, valamint a ritka ragadozó madarak, mint a héja és különböző bagolyfajok. Az erdei ökoszisztéma szempontjából kulcsfontosságúak a harkályfélék.
- Hüllők és kétéltűek: A sziklagyepeken előfordul a rézsikló, a patakok és hűvös völgyek mentén pedig találkozhatsz békákkal és szalamandrákkal.
- Barlangok élőlényei: A karsztbarlangok, mint például a Báraczházi-barlang, menedéket nyújtanak a denevérfajoknak, melyek fontos részét képezik a hegység ökológiájának.
Kiemelt látnivalók és népszerű túraútvonalak
A Vértes hegység méltán népszerű a túrázók körében: kiterjedt, jelzett úthálózata a történelmi emlékeket és a természeti képződményeket is könnyen elérhetővé teszi. Legfontosabb látnivalói a dolomitbérceken emelkedő középkori erődítmények.
- Vitányvár romja: Az egyik legromantikusabb célpont, amely Várgesztes közelében, egy meredek, erdővel borított kiemelkedésen helyezkedik el. Az útvonal során érintheted a sziklafalak között futó Mária-szakadékot és a pazar panorámát kínáló Körtvélyesi-kilátót is, amelyek együtt egy felejthetetlen, közepesen nehéz körtúrát biztosítanak.
- Csókakő vára: A déli peremén álló, részben felújított vár egy sziklaszirten áll, ahonnan remek kilátás nyílik a Zámolyi-medencére.
- Vértesszentkereszti kolostorrom: A Vértesi Tájvédelmi Körzet mélyén megbúvó monumentális romterület a középkori építészet szép példája, a csend és a történelem kedvelőinek igazi zarándokhelye.
- Gánti bauxitbánya: A hegység déli lábánál található vöröses színű, szabdalt külszíni fejtés, a „marsbéli táj”, amely egyedülálló, fotogén kontrasztot képez a zöld erdőséggel.
- Báraczházi-barlang (Csákvár): A hegység egyik leghosszabb és régészetileg legjelentősebb barlangja.
-
Vérteskozma: A mélyen a hegyvidékben megbúvó, egyutcás zsákfalu a Vértes romantikus központja.
Fontos pontjain a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala is áthalad, mely lehetőséget ad a hegység alapos bejárására.
Fontos tanácsaink túrázóknak:
Vadregényességéből és dolomitos terepviszonyaiból adódóan kiemelt figyelmet igényel a felkészülés. A balesetek és a természeti értékek károsításának elkerülése érdekében érdemes betartanod az alábbi alapvető szabályokat.
- Szállás: Ha a Vértes Meteor Kulcsosházban tervezel megszállni Vérteskozmán, a foglalást és a kulcs átvételét előre egyeztesd. Mivel a faluban nincs bolt, készülj önellátásra!
- Felszerelés: A dolomitos talaj sok helyen csúszós lehet, különösen eső után. Elengedhetetlen a stabil, bordázott talpú túrabakancs! Javasolt a réteges öltözködés a hirtelen időjárás-változások miatt.
- Vízpótlás: A karsztos hegységben kevés a tartós felszíni vízfolyás és forrás. A hosszabb túrákhoz (pl. a Vitányvár túra) mindig készíts elegendő folyadékot, különösen nyáron.
- Térkép és tájékozódás: A sűrű, helyenként ligetes karsztbokorerdők között létfontosságú a jelzések pontos követése. Mindig használj naprakész nyomtatott vagy offline digitális térképet (pl. Természetjáró App vagy Mapy.cz).
- Természetvédelem: Döntő többsége védettséget élvez a Vértesi Tájvédelmi Körzet keretein belül. Soha ne térj le a jelzett útról, ne szemetelj, és ne gyűjts be növényeket. Fokozottan ügyelj a vadon élő állatokra.
- Megközelítés: A főbb csomópontok (pl. Tatabánya, Gánt) könnyen elérhetők, de a kisebb falvakban a parkolás korlátozott lehet.
Túrabeszámolók
Küzdelem a Csóványosért a Sas-úton
Ezúttal Kemencéről indultunk, hogy a méltán híres Sas-úton keresztül vegyük célba a Csóványost. Az volt a célunk, hogy más nevezetes és látványos pontokat is érintsünk a túra során.
Börzsönyi csúcstámadás
Lujzi és Samu, a két kicsi kalandor, ezúttal a Börzsöny bércei felé vették az irányt. A lego fiú izgatottan tervezte meg a túraútvonalat, úgy határoztak, hogy egy kihívásokkal teli csúcstámadással teszik emlékezetessé a napot.
Határtalan körtúra az Őrségben
Lujzi és Samu még sosem jártak korábban az Őrség varázslatos vidékén, de most végre eljött az ideje, hogy felfedezzék ezt a mesés tájat is. A kanyargós ösvények, az őszi erdők és a csendes falvak minden bizonnyal lenyűgözik majd őket, mivel sok szépet és jót hallottak a térség természeti adottságairól.