A Kerteskői-szurdok: egy vadregényes körtúra
Tarts velünk a Pénzesgyőrből induló körtúrán, ahol a Kerteskői-szurdok felejthetetlen élménye és a Szent-kút oázisa vár.
A Mátra természeti kincsei és látnivalói
Magyarország teteje
A Mátra nem csupán egy hegység, hanem egy fogalom, az Északi-középhegység azon fenséges, vulkáni eredetű tömbje, amely büszkén ad otthont Magyarország legmagasabb pontjának, a tengerszint felett 1014 méterre emelkedő Kékesnek.
Ez a vidék egyaránt ígér kihívást a tapasztalt túrázóknak, és páratlan természeti élményt a kikapcsolódásra vágyó családoknak.
A Mátrába tett kirándulás egy utazás a geológiai múltba, hiszen a hegység mai arculatát a miocén kori, több millió évvel ezelőtti vulkánkitörések alapozták meg.
Az andezitből felépült, meredek gerincek és mély völgyek egy olyan változatos terepet hoztak létre, ahol a hűs bükkösök sűrűje váltakozik a déli lejtők napfényes tisztásaival.
Ez a sűrű erdővel borított, szabdalt vidék igazi hegyvidéki klímát kínál. A vulkáni kőzetek kiváló vízgyűjtő képességének köszönhetően vizekben gazdag terület, tele bővizű forrásokkal és patakokkal.
A Kékes és Galyatető között vezető szakasz az egyik legnépszerűbb, mégis legmegterhelőbb túraélmény az egész országban.
Itt található hazánk egyik legszebb természeti csodája, az Ilona-völgyi vízesés is, amely Parádfürdő közelében, az Ilona-völgyben zúdul le a sziklákról, és különösen csapadékos időszakokban nyújt lélegzetelállító látványt.
Készülj fel egy olyan kalandra, ahol a természeti szépség találkozik a magyar történelem és geológia lenyűgöző örökségével!
A Mátra elhelyezkedése és tagolása
A Mátra egy jellegzetes, hosszúkás formájú, vulkáni röghegység, amely az Északi-középhegység legkompaktabb, de magasságát tekintve kiemelkedő tagja. Hozzávetőlegesen 40 km hosszan, 900 négyzetkilométeren, délnyugat–északkeleti irányban húzódik. A hegytömb területi megosztása segít a túráknak és a természeti jelenségeknek a beazonosításában.
A hegység fő részei:
A Mátrát hagyományosan három nagyobb egységre tagoljuk, melyek közül a legkiemelkedőbb a Magas-Mátra.
- Nyugati-Mátra (Zagyva-árokig): Ez a szakasz a hegység északnyugati része, mely fokozatosan emelkedik a Zagyva-árok felől. Itt található például a Muzsla (805 m). Ezen a területen a gerincek alacsonyabbak és a domborzat kissé szelídebb, mint a központi részen.
- Magas-Mátra: A hegység legfontosabb, központi része. Itt találhatók azok a vulkanikus csúcsok, amelyek 900 méter fölé nyúlnak:
- Kékes (1014 m): Magyarország legmagasabb pontja, TV-toronnyal és sípályákkal.
- Galyatető (964 m): A második legmagasabb csúcs, korszerű kilátóval és jelentős turistaközponttal. A két csúcs közötti, sűrű bükkösökkel borított főgerinc adja a kéktúra leglátványosabb és legkihívóbb szakaszát.
- Keleti-Mátra (Tarna völgyéig): A Magas-Mátrától keletre fekvő, alacsonyabb terület. Itt található Parádfürdő és az Ilona-völgyi vízesés környéke.
Természetes elválasztó vonalak:
Hegységtömbjét jól elhatárolják a környező tájaktól a következő területek.
- Északnyugaton: A Zagyva-árok és a Zagyva folyó választja el a Cserháttól.
- Keleten: A Tarna völgye választja el a Bükk hegységtől.
- Déli előtér: Dél felől az alacsonyabb tengerszintű Mátraalja (Gyöngyös, Eger) dombvidéke kapcsolódik hozzá, melyen keresztül a hegyekből lefutó patakok érik el a síkságot.
A relatív magasság és az éghajlat:
Bár kiterjedése viszonylag kicsi, a relatív magasságkülönbség jelentős. A déli előtérről nézve (kb. 150-200 méter tengerszint felett) a Kékes és Galyatető gyorsan emelkedő sziluettje igazán monumentális látványt nyújt.
Ez a gyors szintemelkedés felelős a jellegzetes hegyvidéki mikroklímáért, ahol a csapadék mennyisége magasabb, és a hőmérséklet alacsonyabb, mint az országos átlag – ez a tényező is hozzájárul a kirándulás élményéhez, különösen nyáron.
Andezit, vulkáni kincsek és a Mátra vízkészlete
A Mátra geológiai felépítése gyökeresen eltér a Dunántúli-középhegység mészkő és dolomit alapú hegységeitől.
Ez a hegység egy rétegvulkán (sztratovulkán) maradványa, amely mintegy 16-19 millió évvel ezelőtt, a miocén időszakban volt aktív. A mai táj a vulkáni működés befejezése utáni tektonikai mozgások és az erózió eredménye.
Főbb kőzettípusok:
Legnagyobb tömegét az andezit nevű vulkáni kőzet és annak különböző változatai adják.
- Andezit: Ez a közepesen sötét, finomszemcsés kőzet a Magas-Mátra szinte teljes területén megtalálható. Viszonylag ellenálló a mállással szemben, de repedezett szerkezetű. Az andezit adja a Kékes és Galyatető hegytömbjének szilárd alapját, és ez a kőzet felelős a meredek lejtők és a sziklás kiemelkedések (pl. Sas-kő) kialakulásáért.
- Ásványkincsek: A vulkáni utóhatások révén a hegységben jelentős ércesedés alakult ki. A déli lejtőkön és a környező települések (pl. Gyöngyösoroszi) környékén a bányászatnak korábban nagy hagyománya volt (ólom, cink, réz, esetenként arany).
A Mátra gazdag vízkészlete:
A vulkáni eredetű kőzetek vízáteresztő képessége eltér a karsztos területekétől, ami kedvező vízháztartást biztosít.
- Források bősége: Mivel az andezit rétegek gyakran rossz vízáteresztők, a felszínre kerülő csapadékvíz nem szivárog el gyorsan a mélybe, hanem a réteghatárokon forrásokban tör a felszínre. A Mátra völgyei rendkívül gazdagok bővizű forrásokban (pl. Disznó-kút, Vándor-forrás), melyek létfontosságúak egy hosszabb mátra kirándulás során.
- Csevicék: Az utóvulkáni tevékenység egyedi maradványai a parádi csevice-kutak. Ezek a források szénsavval telített, magas ásványi anyag tartalmú, gyógyító hatású vizet szolgáltatnak.
- Az Ilona-völgyi természeti kincs: A hegység keleti részén található, mely a Mátra egyik leglátványosabb vízrajzi képződménye. A mintegy 10 méter magas, V-alakú andezit letörésnél lezúduló Ilona-patak látványa a vulkáni mivoltjának erejét és vízbőségét mutatja be. Ez a vízesés nem csupán látványos, de geológiai szempontból is érdekesség, a Keleti-Mátra egyedülálló része.
Ez a vízrajzi gazdagság teszi a Mátrát kitűnő túracéllá, mivel sok helyen friss ivóvízzel lehet számolni a túraútvonalak mentén, szemben a vízhiányos, karsztos hegységekkel.
A hegyvidéki erdők világa
A Mátra klímája és domborzati viszonyai – a Magas-Mátra nagy szintkülönbsége és a dús csapadék – rendkívül gazdag és változatos növénytakarót eredményeztek, amely a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Mátrai Tájvédelmi Körzet oltalma alatt áll. A hegység élővilága a magassági övek mentén változik, a legjellemzőbbek a kiterjedt erdőtársulások.
A bükkösök birodalma:
Növénytakaróját drámaian befolyásolja a tengerszint feletti magasság és a vulkáni eredetű kőzet (andezit) által meghatározott mikroklíma. A Magas-Mátra – a Kékes és Galyatető környéke – uralkodó és ökológiailag legfontosabb növénytársulása a hegyvidéki bükkös.
- Bükkösök: A Magas-Mátra északi, hűvösebb, és csapadékosabb területein, különösen 800 méter felett a bükk az uralkodó fafaj. Ezek az összefüggő, árnyas erdők adják az igazi hegyvidéki jellegét, kiváló tájékozódási pontot és menedéket nyújtva a kéktúra útvonalán haladóknak.
- Gyertyános-tölgyesek: Alacsonyabb régiókban, a Mátraalja felé haladva a bükkösöket fokozatosan felváltják a gyertyános-tölgyesek és a szárazabb, déli lejtőkön a cseres-tölgyesek.
- Speciális völgyflóra: Az olyan völgyekben, mint az Ilona-völgy, az állandó vízfolyások és a magas páratartalom miatt különleges, hegyvidéki moha- és páfrányfajok is megélnek, amelyek nem jellemzőek a szárazabb hegytetőkre.
- Védett fajok: A vulkáni talajnak és a hegyi klímának köszönhetően számos ritka, védett növényfaj él itt, mint például a havasi vagy bérci rózsa, a havasi iszalag, a lila csenkesz és a sziklai ternye. Különösen a forrásokban gazdag völgyekben alakult ki egyedi, páradús mikroklímát kedvelő növénytársulás.
A gazdag, zöld élővilág biztosítja a Mátra kiváló levegőjét és teszi a hegységet az egyik legvonzóbb célponttá a kirándulók szerelmesei számára.
Az erdő nagyvadjai
A Mátra hatalmas, összefüggő erdőségei, különösen a ritkán lakott Magas-Mátra bükkös és tölgyes területei ideális élőhelyet biztosítanak a hazai vadon élő állatfajok, főleg a nagyvadak számára.
- Emlősök: A hegységben jelentős és stabil állománya él a gímszarvasnak, az őznek és a vaddisznónak. A ragadozók közül a róka és a borz mellett előfordulhat a hiúz, nyuszt és a vadmacska is. A muflon, bár nem őshonos, de (hasonlóan a Bükkhöz) a dolomitos, sziklás területeken sikeresen betelepítették. Ez a vadjuhfaj az andezit sziklák és a meredek lejtők ritkásabb, sziklás részeit kedveli.
- Madárfajok: A parlagi sas és kerecsensólyom populációk fokozottan védettek, de megtalálható a ritka és ugyancsak védett fekete gólya is, amely előszeretettel fészkel a csendes, öreg erdőkben, táplálékát pedig a patakok mentén gyűjti. Különösen gyakori a fekete harkály, amely a korhadó fákban talál táplálékot.
Hüllők: A melegebb, napsütötte déli lejtőkön és a kőfolyások mentén találkozhatunk a szépséges zöld gyíkkal, valamint a fürge gyíkkal. Fontos megjegyezni, hogy bár keresztes vipera is él Magyarországon, a Mátrában rendkívül ritka, kerüli az embert, és a jelzett kéktúra útvonalakon ritkán lehet vele találkozni. Gyakori a foltos szalamandra (jellegzetes sárga-fekete mintázatával), mely a nedves, árnyas bükkösök talajában él, valamint a különböző békafajok és a gőte.
Fel kell készülnöd arra, hogy a hegység nagyvadakban gazdag, ezért különösen a hajnali és alkonyati órákban legyél óvatos, ne térj le a jelzett útról. Soha ne etesd a vadállatokat, még az aranyosnak tűnő őzeket sem.
Kiemelt látnivalók és népszerű túraútvonalak
A Mátra hegység túraútvonalai a történelmi helyszínektől a legmagasabb hegycsúcsokig vezetnek, felejthetetlen élményt kínálva minden szinten. A legfontosabb célpontok a Magas-Mátra gerincén találhatók, melyek többségét az Országos Kéktúra útvonala is érinti.
- Kékes (1014 m): Ez a csúcs az ország legmagasabb pontja, jellegzetes TV-tornyával. Bár a környéke kiépített, és a kéktúra útvonala elhalad a csúcskő mellett, a környező bükkösökben tett séták már valódi hegyvidéki élményt nyújtanak. Télen síközpontként, nyáron panorámás kilátóként funkcionál.
- Galyatető (964 m): A Mátra második legmagasabb csúcsa. Modern, egyedi tervezésű kilátója a meglévő geodéziai toronyból lett kialakítva, ahonnan tiszta időben páratlan, 360 fokos panoráma nyílik. Turistacentruma és menedékháza ideális pihenőhely a hosszabb túrákhoz.
- Sas-kő (898 m): Vulkanikus eredetű sziklás kiemelkedés, amely lenyűgöző rálátást biztosít az északi Mátra vonulatára. Szintén a kéktúra fontos állomása.
- Sás-tó és a Mátra Múzeum: Gyöngyös közelében található népszerű pihenőhely. Gyöngyös ad otthont a Mátra Múzeumnak is, ahol a hegység geológiai, természeti és néprajzi értékeit mutatják be.
- Ilona-völgy és az Ilona-völgyi vízesés: Parádfürdő közelében fekszik a vadregényes Ilona-völgy. A körülbelül 10 méteres magasságból lezúduló víz a legnagyobb szintkülönbségű természetes vízesésünk. A vízeséshez vezető könnyed mátra kirándulás útvonala (az Ilona-völgyi Geológiai Tanösvény) kényelmes sétát kínál, tökéletes családi program.
- Csórréti-víztározó: Parádsasvár közelében található, erdők által körülvett mesterséges tó, amely népszerű horgász- és pihenőhely.
A kéktúra útvonalának ezen szakasza a Magas-Mátra gerincén fut végig, a kirándulás csúcsélményét nyújtva.
Ha szereted a kihívásokat, válaszd A Mátra bércein útvonalat, amely 58,5 km hosszú és 2893 m szintemelkedést tartalmaz. A túra ezen része jelentős szintkülönbségeket tartalmaz, így nehéz kategóriába sorolt, és alapos felkészülést igényel.
Szállás és egyedi pihenőhelyek, A Kabinka Mátra:
Ha nem egyszerűen csak szállást, hanem egyedi, természetközeli élményt keresel, a hagyományos turistaházak mellett megtalálhatod a modern, letisztult megoldásokat is.
A hegység romantikus, eldugott részein bukkantak fel az elmúlt években a skandináv stílusú, minimalista kabinka mátra faházak, melyek kényelmes és stílusos kiindulópontot nyújtanak a közeli túraútvonalak felé. Ez a típusú szállás népszerű a digitális detoxot keresők körében.
Fontos tanácsaink túrázóknak:
A Mátra, különösen a Magas-Mátra hegyvidéki jellege miatt, kiemelt figyelmet igényel a tervezés és a felszerelés terén. Mivel a szintkülönbségek nagyok, és az időjárás hirtelen változhat, elengedhetetlen a megfelelő felkészülés a balesetek elkerülése és a természeti értékek védelme érdekében.
- Felszerelés: A vulkanikus andezit kőzet sok helyen sziklás, csúszós és egyenetlen talajt eredményez, főleg eső után. Elengedhetetlen a stabil, bordázott talpú, bokát tartó túrabakancs. A völgyek és a gerinc között jelentős lehet a hőmérséklet-különbség, és 1000 méter felett gyakori a szél és a gyors lehűlés. Mindig legyen nálad vízhatlan réteg és plusz pulóver.
- Vízpótlás: Bár vizekben gazdagabb, mint a karsztos hegységek, a források aktuális vízhozama ingadozó. Hosszabb kirándulásokhoz mindig indulj elegendő folyadékkal!
- Térkép és tájékozódás: A sűrű bükkösökben (különösen ködös időben) létfontosságú a jelzések pontos követése. Mindig használj naprakész nyomtatott vagy offline digitális térképet (pl. Természetjáró App vagy Mapy.cz). Ügyelj a turistajelzésekre, főleg az átkelőhelyeken és elágazásoknál.
- Vadveszély: A hegység gazdag nagyvadállománnyal bír. Mindig a jelzett utakat kövesd, és a meglepetésszerű találkozások elkerülése érdekében kelts mérsékelt zajt.
- Természetvédelem: A hegység döntő többsége a Mátrai Tájvédelmi Körzet része. Soha ne térj le a jelzett útról, ne szemetelj, és ne gyűjts be növényeket (különösen ne az olyan védett területeken, mint az Ilona-völgy).
- Megközelítés: A főbb csomópontok (Gyöngyös, Eger) könnyen elérhetők, de a kisebb hegyi falvakban (pl. Mátrafüred, Parádfürdő) a parkolás korlátozott lehet.
Túrabeszámolók
Küzdelem a Csóványosért a Sas-úton
Ezúttal Kemencéről indultunk, hogy a méltán híres Sas-úton keresztül vegyük célba a Csóványost. Az volt a célunk, hogy más nevezetes és látványos pontokat is érintsünk a túra során.
Börzsönyi csúcstámadás
Lujzi és Samu, a két kicsi kalandor, ezúttal a Börzsöny bércei felé vették az irányt. A lego fiú izgatottan tervezte meg a túraútvonalat, úgy határoztak, hogy egy kihívásokkal teli csúcstámadással teszik emlékezetessé a napot.
Határtalan körtúra az Őrségben
Lujzi és Samu még sosem jártak korábban az Őrség varázslatos vidékén, de most végre eljött az ideje, hogy felfedezzék ezt a mesés tájat is. A kanyargós ösvények, az őszi erdők és a csendes falvak minden bizonnyal lenyűgözik majd őket, mivel sok szépet és jót hallottak a térség természeti adottságairól.