A Bakony felfedezése és természeti kincsei

hikeling.hu - Bakony - Kerteskői-szurdok

A Dunántúli-középhegység szíve

A Bakony hegység Magyarország legnagyobb kiterjedésű, legváltozatosabb tájait kínáló középhegysége, amely a Dunántúli-középhegység szívében helyezkedik el.

Mintegy 4000 km2-es területével a Vértes és a Balaton-felvidék közé ékelődik, és egyedülálló módon ötvözi a sűrű, vadregényes erdőket, a mély szurdokvölgyeket és a karsztvidék jellegzetes mészkőformációit.

Különleges helyzetéből adódóan a hegység klímája viszonylag hűvös és csapadékos, ami ideális feltételeket biztosít a hegységet szinte teljes egészében borító, kiterjedt bükkösök és tölgyesek számára.

Éppen ez a klimatikus és geológiai sokszínűség eredményezi, hogy a Bakony régóta a túrázók egyik legnépszerűbb célpontja.

A legvalószínűbb elmélet szerint a Bakony a korábban közszóként használt, ma már csak tájnyelvben előforduló „erdő” jelentésű „bakony” szóból származik. Ezzel párhuzamosan elterjedt az az elmélet is, mely a hegységet uraló fafajra utal.

A hegység német neve, a Bakonyer Wald, gyakran kiegészül a Buchenwald (bükkerdő) megjelöléssel is, ami arra utal, hogy a Bakony neve a bükkfával hozható összefüggésbe.

Ez a kiterjedt, vadregényes táj az elmúlt évszázadok során gazdag természeti és kultúrtörténeti látnivalókkal gyarapodott.

Geológiai változatossága – hiszen vulkáni, üledékes és karsztos kőzetek egyaránt megtalálhatók a területén – a híres karsztforrásokhoz, barlangokhoz és lenyűgöző sziklaalakzatokhoz vezetett, igazi kincsesládát kínálva a természetjárók számára.

A Bakony földrajza és tagolódása

A Bakony egy karsztos röghegység, amely a Dunántúli-középhegység legnagyobb, és földrajzilag legkomplexebb egysége. Bár egyetlen hegységnek tekintjük, a területet különböző medencék és fennsíkok tagolják kisebb, jól elkülönülő részekre. A legfontosabb természetes elválasztóvonal a széles, sík Zirci-medence, amely két fő egységre osztja a hegységet.

Főbb részei és a legmagasabb pontja:

  • Északi-Bakony (Magas-Bakony): Ez a rész a hegység legmagasabb, legvadregényesebb és leginkább erdős területe, mely turisztikailag is a legnépszerűbb.
    • Itt található a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy (709 m). A csúcson lévő Vajda Péter-kilátóból tiszta időben kivételes panoráma nyílik egészen a Balatonig.
    • Az Északi-Bakonyhoz tartozik a híres Cuha-völgy és a misztikus Hubertlaki-tó (bakonyi Gyilkos-tó) környéke is.
    • Fontos települései Zirc (Bakony fővárosa) és Bakonybél.
  • Déli-Bakony: Az északi részhez képest alacsonyabb, lankásabb, kissé szelídebb vonulatok jellemzik.
    • Földrajzilag és geológiailag is változatos, a Veszprémi-fennsík felé dombsági jelleget mutat, míg a Balaton-felvidék közelében vulkanikus tanúhegyek határolják.
    • A Déli-Bakonyhoz tartozik többek között a Veszprémi-fennsík és a Keszthelyi-hegység.

Kiemelt fontosságú hidrológiai szempontból is, mivel a hegység gerince vízválasztóként funkcionál. A források és patakok egy része a Duna irányába (pl. Gaja-patak), míg más része (pl. Eger-patak) a Balaton felé viszi a vizet. Ez a vízbőség táplálja a terület barlangjait, forrásait és völgyeit, biztosítva a gazdag élővilágot.

A hegység geológiája

A Bakony geológiai felépítése rendkívül sokszínű, ám uralkodóan a triász és jura időszaki mészkőből és dolomitból épül fel. Ez a szerkezet adja a terület karsztos jellegét és formálja a táj leglátványosabb formáit.

Főbb kőzettípusok és formációk:

  • Mészkő és dolomit: A hegység zömét ezen kőzetek alkotják, melyek az egykori Triász-tengeri üledékek maradványai. A karsztosodás szempontjából ez a legfontosabb kőzettípus, mivel a mészkőben a csapadékvíz oldó hatása révén alakulnak ki a barlangok és a felszíni karsztformák (pl. töbrök, karsztmezők).
  • Vulkanikus nyomok: Bár alapvetően üledékes hegység, a területen (különösen a peremvidékeken) megtalálhatók vulkáni eredetű kőzetek is. Ezek a fiatalabb, bazaltos kitörések a Balaton-felvidék jellegzetes tanúhegyeinek (pl. Badacsony, Szent György-hegy) képében is megjelennek.
  • Ásványkincsek: A Bakony kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bírt a múltban az itt található bauxit miatt, melynek telepei a karsztosodás során alakultak ki. Bár a kitermelés már megszűnt, emlékei (pl. Várpalota környékén) még láthatók.

Geológiai látnivalók és karsztjelenségek:

A mészkő dominanciája miatt a Bakony gazdag karsztjelenségekben.

  • Barlangok: Számos barlang található a hegységben, melyek közül a turisták számára leginkább a Lóczy-barlang (Balatonfüred mellett), a Csodabogyós-barlang (Balatonederics) és a Jásd-Felső-Halom-barlang lehet érdekes.
  • Szurdokvölgyek: A víz eróziós hatása révén több lenyűgöző, mélyen bevágódott szurdokvölgy alakult ki, mint például a Cuha-völgy, az Ördög-árok és a népszerű Római-fürdő (Gaja-patak). Ezek a völgyek kiválóan láttatják a karsztos rétegek metszetét.
  • Karsztforrások: A mészkő repedéseiben gyűlik össze a csapadékvíz, ami a hegység peremén, vagy völgyeiben tör a felszínre (pl. Gerence-patak forrásai). Ezek a források táplálják a patakokat és a mesterséges tavakat, mint amilyen a híres Hubertlaki-tó is.

A változatos növényvilág

A Bakony hegység hűvösebb, csapadékosabb klímája és nagy kiterjedésű, összefüggő erdőségei rendkívül gazdag élővilágot hoztak létre. A terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet védelme alatt áll, ami hozzájárul természeti kincseinek megőrzéséhez.

A növényvilág főbb jellemzői:

Flórája igazi közép-európai erdős jellegű, amelyet elsősorban a fahatáron elhelyezkedő tölgyesek és a hűvösebb, magasabb területek bükkösei határoznak meg.

  • Erdők: Az alacsonyabb, melegebb lejtőkön a gyertyános-tölgyesek a jellemzőek. Ahogy emelkedünk, úgy veszik át a terepet a sötét, szubmontán bükkösök, különösen a Kőris-hegy környékén. Ezek az idős, zárt erdők kritikus fontosságúak a terület ökológiája szempontjából.
  • Különleges és védett fajok: A Bakony számos védett növényfajnak ad otthont. Tavasszal a völgyekben (különösen Bakonybél környékén) látványos a tavaszi tőzike (Légrádi-rétek) és a medvehagyma tömeges virágzása. A sziklagyepeken és karsztbokorerdőkben olyan ritkaságok élnek, mint a magyar kikerics és a cselling.
  • Szurdokok és völgyek: A mély, párás szurdokvölgyek (pl. Cuha-völgy) speciális mikroklímája miatt itt dús moha- és páfrányflóra tenyészik, köztük a védett páfrányfenyő.

A Bakony értékes állatvilága

A vadgazdálkodás szempontjából is kiemelt terület, de a zavartalan erdőségek számos ritka és védett állatfaj számára nyújtanak menedéket.

  • Emlősök: A hegység az egyik legjelentősebb vadállománnyal rendelkezik Magyarországon. Gyakori a gímszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon (a Börzsöny mellett a Bakonyban telepedett meg a leginkább). A ragadozók közül megtalálható a nyuszt és az egyre gyakrabban felbukkanó aranysakál.
  • Madárfajok: Az idős bükkösök és tölgyesek létfontosságú költőhelyet biztosítanak. Rendszeresen fészkel a fokozottan védett fekete gólya, és jelentős az uhuk állománya. Az erdő szempontjából kulcsfontosságúak a harkályfélék, mint például a fekete harkály és a közép fakopáncs.
  • Hüllők és kétéltűek: A hűvös, árnyékos források és patakok mentén gyakori a foltos szalamandra, amely a tiszta víz jelzőfaja. A hüllők közül a erdei sikló a leggyakoribb.
  • Barlangi fauna: A Bakony karsztbarlangjai menedéket nyújtanak a denevéreknek. A leghíresebb denevérszállások a Balaton környéki barlangokban találhatók.

Kiemelt látnivalók és népszerű túraútvonalak

A Bakony hegység méltán a hazai természetjárás egyik fellegvára. Kiterjedt, jelzett úthálózata, változatos terepe, valamint a geológiai és hidrológiai képződmények különleges látványa felejthetetlen élményt nyújtanak. A hegység Északi-Bakony része különösen gazdag látnivalókban.

  • A Cuha-völgy és a Pannon-medence „kis hegyi vasútja”: A Cuha-völgy az Északi-Bakony egyik legikonikusabb és legvadregényesebb része. A patak medrét követő túraútvonal több szakaszon a Cuha-patak medrében vezet, áthaladva sziklák, alagutak és hidak között. A völgyben futó vasútvonal (a Veszprém–Győr vasútvonal egy szakasza) méltán híres szépségéről, és gyakran a Pannon-medence egyik legszebb vonalvezetésű hegyi vasútjának nevezik.
  • Kőris-hegy: A Bakony legmagasabb pontja (709 m) tetején álló Vajda Péter-kilátó kihagyhatatlan állomás. A kilátás tiszta időben északi irányban a Kisalföldre, délre pedig a Balatonra is eljut, bemutatva a Bakony „erdőtengerét”. A hegy és környéke a Magas-Bakony bükkösének szívét jelenti.
  • Hubertlaki-tó – A Bakony „Gyilkos-tava”: Az Északi-Bakony mélyén, Bakonybél közelében fekszik a varázslatos Hubertlaki-tó. A mesterségesen kialakított erdei tavacska arról híres, hogy közepén csonkok állnak ki a vízből. Ez a látvány kísértetiesen emlékeztet az erdélyi Gyilkos-tóra, ezért is kapta a helyiek között a bakonyi Gyilkos-tó becenevet.
  • A Római-fürdő és az Ördög-árok: Egyik legszebb szurdoka a Római-fürdő, ahol a Gaja-patak zuhatagok és vízesések sorozatával zubog le a mélybe. A hely különösen a tavaszi olvadás idején látványos. A közelben található az Ördög-árok szurdokvölgye, mely a Bakony geológiai erejét mutatja be.
  • Kerteskői-szurdok: A Bakony egyik legszebb, de kevésbé járt sziklakanyonja. A helyiek által Gugyor néven is ismert, 30–40 méteres, meredek sziklafalak között kanyarog a Gerence-patak. Olyan, mint egy nyitott földtörténeti atlasz, tele ősmaradványokkal és vadregényes bükkerdőkkel.
  • Szent-kút (Borostyán-kút): Bakonybél közelében található, spirituális oázis. A forrás a hagyomány szerint Szent Gellért remetelakja volt, ezért évszázadok óta zarándokhely. A forrás vize táplálja a mellette lévő kis tavacskát, a környezetét pedig egy bájos kápolna, park és egy kálvária teszi varázslatossá.
  • Kőszoros-völgy: Kevésbé ismert, rejtett szurdok Pénzesgyőr közelében, az Öreg-folyás patak mentén. Bár nem olyan híres, mint például a Cuha-völgy, látványos mészkősziklákat és egy barlangot is rejt. Igazi, csendes bakonyi élményt kínál, távol a tömegtől.

Fontos pontjain a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala is áthalad, mely lehetőséget ad a hegység alapos bejárására.

Fontos tanácsaink túrázóknak:

Méretéből és vadregényességéből adódóan kiemelt figyelmet igényel túrázási szempontból. A balesetek és a természeti értékek károsításának elkerülése érdekében érdemes betartani néhány alapvető szabályt.

  • Felkészülés: Mindig tájékozódj az aktuális időjárásról, különösen a hegyvidéki részeken, mint a Kőris-hegy, ahol a hőmérséklet hirtelen is csökkenhet. A hosszabb, egynapos túrákhoz (pl. Cuha-völgy) mindig készíts elegendő folyadékot és élelmet.
  • Felszerelés: A terep sok helyen sáros és sziklás. Számos útvonal (főleg a szurdokvölgyek, mint a Római-fürdő) igényel megfelelő, bordázott talpú túrabakancsot. Az időjárás ingadozása miatt a réteges öltözködés elengedhetetlen.
  • Térkép és tájékozódás: A jelzett ösvények sűrű hálózata miatt javasolt a megbízható offline digitális térkép (pl. Természetjáró alkalmazás, Mapy.cz) vagy egy naprakész nyomtatott turistatérkép használata. A sűrű erdőben a jelzések követése létfontosságú!
  • Természetvédelem: A Bakony nagy része a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet része. Soha ne térj le a jelzett útról, ne szemetelj, és ne gyűjts be növényeket. Különösen ügyelj a tiszta vizű patakokban élő védett fajokra, mint a foltos szalamandra.
  • Megközelítés: A hegység főbb turisztikai csomópontjai (Zirc, Bakonybél, Vinyén a vasútállomás) könnyen megközelíthetőek. A népszerű helyeken, mint a Hubertlaki-tó, a parkolás korlátozott lehet, és a helyszín megközelítése csak gyalogosan, erdei utakon keresztül engedélyezett.

A Bakony hegység a Dunántúli-középhegység legmélyebb titkait rejti. Tisztelettel fordulva a vadregényes kincsei felé, garantáltan felejthetetlen élményekkel gazdagodhatsz.

Túrabeszámolók

A Kerteskői-szurdok: egy vadregényes körtúra

A Kerteskői-szurdok: egy vadregényes körtúra

Tarts velünk a Pénzesgyőrből induló körtúrán, ahol a Kerteskői-szurdok felejthetetlen élménye és a Szent-kút oázisa vár.