A Mecsek természeti értékei

hikeling.hu - Mecsek - Ferde-vízesés

A Dél-Dunántúl ékszerdoboza

A Mecsek Magyarország legdélebbi és leginkább szubmediterrán hatású középhegysége, amely Pécs városa fölött húzódik.

Különleges helyzete miatt a hegység a Pannon- és a Szubmediterrán klímák határán fekszik, ami egyedülálló módon járul hozzá a természeti gazdagságához.

Éppen ezen a klímahatáron találkoznak a hidegebb, kontinentális fajok a délies, balkáni elemekkel.

Kiterjedéséhez képest rendkívül gazdag természeti és kultúrtörténeti látnivalókban. A Mecsek hegytömbje nemcsak lenyűgöző panorámát nyújt, hanem a geológiai változatosság mintapéldája is, hiszen vulkáni, üledékes és karsztos kőzetek egyaránt megtalálhatók a területén.

Ez a változatosság eredményezi a híres karsztforrásokat, a barlangokat és a termálvíz megjelenését is a térségben.

A táj egyedülálló élővilágának megőrzése a Duna-Dráva Nemzeti Park feladata, amely többek között a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet fenntartásával védi ezt az értékes területet, igazi kincsesládát nyújtva a túrázók számára.

A legelfogadottabb elmélet szerint a név magyar eredetű, és egy Mihály (régiesen: Mikhál) nevű személy becenevéből származik. A Mihályka vagy Mikcse/Mekcse becéző alakból, a Mikcse > Mekcse > Mecske > Mecsek hangtani fejlődés útján alakult ki a ma ismert elnevezés.

A Mecsek földrajza és tagolódása

A Mecsek a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkság és a Zselic között helyezkedik el. Bár egy viszonylag kis, mintegy 500-545 km²-es területről van szó, a hegyvidéki rész 335 km²-t tesz ki.

Főbb részei és legmagasabb pontjai:

  • Kelet-Mecsek: A hegység legmagasabb vonulata, itt található a legmagasabb csúcs, a Zengő (682 m), melyről gyönyörű kilátás nyílik.
  • Nyugat-Mecsek: Pécshez eső része, amely turisztikailag igen népszerű. Legmagasabb pontja a Tubes (612 m), de a Misina-tető (535 m) a tévétornyával a hegység jelképe.
  • Közép-Mecsek: Ez a szerkezetileg elkülönülő rész választja el a keleti és nyugati tömböket, egy nagyjából 6–7 km széles, fennsík jellegű hegységrész.

Földrajzát a déli oldalon érvényesülő mediterrán klímahatások és az északi oldalon tapasztalható hűvösebb, kontinentálisabb viszonyok teszik különlegessé.

A hegység geológiája

A Mecsek egy ősi, Variszkuszi-hegységrendszer maradványa, amit a hazai viszonylatban gazdag ásványkincsek (mészkő, kőszén, uránérc) is jeleznek. Geológiai felépítése rendkívül komplex, szinte az összes földtörténeti kor kőzete megtalálható benne.

Főbb kőzettípusok és formációk:

  • Nyugat-Mecsek: Jellemzően triász kori mészkőből és dolomitból, valamint perm-triász vörös homokkőből épül fel. A mészkő miatt erőteljes a karsztosodás, így gyakoriak a töbrök (dolinák) és a barlangok.
  • Kelet-Mecsek: Főként jura kori üledékes kőzetek (például fekete pala, homokkő) jellemzik, illetve itt találhatók a jura kori kőszéntelepek.
  • Közép-Mecsek: Antracit tartalmú miocén kori kőzetekből áll.

A vulkáni múlt lenyomatai: A változatos kőzetek közé keveredve megtalálhatók vulkáni eredetű kőzetek is (pl. fonolit, andezit).

Geológiai látnivalók:

  • Babás szerkövek (Kővágószőlős felett): Érdekes, sziklaalakzatok, melyek homokkő eróziójával alakultak ki.
  • Abaligeti-barlang: Az egyik legismertebb és leghosszabb barlang, melyben patak folyik.

A változatos növényvilág

A Mecsek növényvilága (flóra) igazi különlegesség, melyet a szubmediterrán éghajlat és az itt összefutó éghajlati zónák határoznak meg.

A növényvilág főbb jellemzői:

  • Mediterrán hatások: Mintegy 20-30 olyan növényfaj él itt, amely a Kárpát-medence más részein nem található meg, vagy itt éri el elterjedésének északi határát (pl. díszes kikerics, tarka lednek). Ezek a fajok erős balkáni színezetet adnak a hegységnek.
  • Védett fajok: Több mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él a területen. A legismertebbek közé tartozik a Mecseki pünkösdi rózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica) és a feketenád.
  • Erdők: A hegység nagy részét tölgyesek alkotják, melyekbe az északi lejtőkön gyertyán és bükk keveredik. A déli lejtőkön jellemzőek a száraz, karsztbokorerdők és sziklagyepek, valamint sok helyen találkozhatunk a szépen termő szelídgesztenyével.

A Mecsek értékes állatvilága

Az állatvilága is rendkívül gazdag, különösen az ízeltlábúak, hüllők, kétéltűek és a madarak tekintetében. A fokozottan védett állatfajok zöme (mintegy 12 faj) a madárvilágból kerül ki, ami jól mutatja a hegység ökológiai fontosságát.

A hegység élőhelyszigetei sok ezer éves faunatörténeti emlékeket őriznek, olyan fajegyütteseket, melyek a Kárpát-medence más tájairól hiányoznak.

Az állatvilág főbb jellemzői:

  • Emlősök: Gyakori az őz, a gímszarvas, a vaddisznó, a róka, valamint a ragadozók közül a borz és a nyuszt.
  • Hüllők és kétéltűek: Az itt élő kétéltűek és hüllők minden faja védett. Jellegzetes a foltos szalamandra és a zöld gyík.
  • Denevérek: A Mecsek karsztbarlangjai (például az Abaligeti-barlang) létfontosságú menedéket nyújtanak 21 denevérfajnak, köztük a fokozottan védett Nagy patkósorrú denevérnek.
  • Különleges ízeltlábúak: A Mecsekben él a világon egyedülálló, fokozottan védett mecseki őszitegzes is, amely egy jégkori maradványfaj, és csak a tiszta vizű patakokban él. Védett rovarfajok közé tartozik még a nagy szarvasbogár és a havasi cincér.
  • Madárfajok: Madárvilágának gazdagsága a kiterjedt, zavartalan erdőknek és a déli fekvésű területeknek köszönhető. A bükkösök és tölgyesek létfontosságú költőhelyet és táplálkozási területet biztosítanak számos ritka és védett faj számára.
    • Fekete gólya: Az egyik legfontosabb, fokozottan védett madár, amely a Kelet-Mecsek háborítatlan, idős erdeiben fészkel. Jelenléte a táj ökológiai tisztaságának jelzője.
    • Ragadozó madarak: A hegység területén rendszeresen fészkel az Egerészölyv, de a ritka és fokozottan védett Barna kánya, és időnként a Békászó sas is megfigyelhető, ami a természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú.
    • Harkályfélék: Az idős erdők miatt különösen gazdag a harkályfélék állománya. Gyakori a Nagy fakopáncs, és megtalálható a hazánk legnagyobb testű harkálya, a Fekete harkály is.
    • Déli fajok és énekesmadarak: A déli kitettségű sziklás területek ritka lakója a Kövirigó , amely a mecseki szubmediterrán élőhelyeket kedveli. Emellett előfordul a tiszta vizű patakok mentén a Hegyi billegető és az odúban költő Kék galamb is.

Nagyrészt Natura 2000 védelem alatt áll a jellegzetes szubmediterrán élőhelyei és ritka fajai miatt.

Túrázási lehetőségek és látnivalók

A Mecsek több mint 850 km jelzett túraútvonallal hálózza be a tájat, a családbarát sétáktól a komolyabb, egész napos gerinctúrákig.

Népszerű túratippek és látnivalók:

  • Zengő csúcsa (682 m): A hegység legmagasabb pontja, kilátóval és várrommal. Közepes nehézségű, hosszabb túrákra számíts.
  • Babás szerkövek: Különleges homokkő sziklaalakzatok, lenyűgöző panoráma.
  • Melegmányi-völgy: A hegység egyik legszebb szurdokvölgye, vízesésekkel, mésztufalépcsőkkel és barlangokkal.
  • Jakab-hegy (592 m):  Fontos kultúrtörténeti helyszín (Zsongorkő-kilátó, Pálos kolostor romjai).
  • Óbányai-völgy: Mesebeli völgy, benne a híres Ferde-vízeséssel.
  • Abaligeti-barlang és Orfűi-tórendszer: Az ország egyik legismertebb cseppkőbarlangja és a tórendszer ideális családi kirándulóhely.
  • Máré vár: Magyaregregy közelében található festői rom, amelynek középkori maradványai népszerű kirándulóhelyet jelentenek a környéken.

A Mecseken halad keresztül a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala is, mely lehetőséget ad a hegység alapos bejárására.

Fontos tanácsaink túrázóknak:

  • Felkészülés: Mindig tájékozódj az időjárásról, különösen a hegyvidéki részeken.
  • Felszerelés: Számos útvonal (főleg a Melegmányi-völgyhöz hasonló szurdokok) igényel megfelelő, vízálló túrabakancsot. Térkép vagy megbízható offline digitális térkép (pl. Természetjáró alkalmazás, Mapy.cz) használatát javasoljuk a jelzett ösvények sűrű hálózata miatt, továbbá érdemes tisztában lenned a tájékozódási lehetőségekkel.
  • Természetvédelem: A Mecsekben sok a védett terület. Soha ne térj le a jelzett útról, ne szemetelj, és ne gyűjts be növényeket. A védett állatokat, hüllőket (különösen a forrásoknál) ne zavard.
  • Megközelítés: A hegység Pécs felől könnyen megközelíthető, de a keleti részek (pl. Óbánya, Kisújbánya) távolabb fekszenek. A turistaházak és a Misina-tető környékén a parkolás sok helyen fizetős lehet.

A Mecsek a tájak, a klíma és a geológia sokszínűségét kínálja kis területen, garantálva a felejthetetlen élményt mindazok számára, akik tisztelettel fordulnak vadregényes kincsei felé.

Túrabeszámolók

Küzdelem a Csóványosért a Sas-úton

Küzdelem a Csóványosért a Sas-úton

Ezúttal Kemencéről indultunk, hogy a méltán híres Sas-úton keresztül vegyük célba a Csóványost. Az volt a célunk, hogy más nevezetes és látványos pontokat is érintsünk a túra során.

Börzsönyi csúcstámadás

Börzsönyi csúcstámadás

Lujzi és Samu, a két kicsi kalandor, ezúttal a Börzsöny bércei felé vették az irányt. A lego fiú izgatottan tervezte meg a túraútvonalat, úgy határoztak, hogy egy kihívásokkal teli csúcstámadással teszik emlékezetessé a napot.

Határtalan körtúra az Őrségben

Határtalan körtúra az Őrségben

Lujzi és Samu még sosem jártak korábban az Őrség varázslatos vidékén, de most végre eljött az ideje, hogy felfedezzék ezt a mesés tájat is. A kanyargós ösvények, az őszi erdők és a csendes falvak minden bizonnyal lenyűgözik majd őket, mivel sok szépet és jót hallottak a térség természeti adottságairól.