Az Őrség felfedezése

Történelmi és néprajzi ékszerdoboz

Az Őrség vagy Őrvidék Magyarország nyugati csücskében, Vas vármegye délnyugati részén terül el, de átnyúlik Szlovénia és Ausztria területére is, azaz a trianoni határokon túlra.

A tájegység nagy része az Őrségi Nemzeti Park védelme alatt áll, melyet 2002-ben alapítottak.

A honfoglaló magyarok az itt található, úgynevezett nyugati kapu védelmére annak idején őrőket állítottak, akik közvetlenül a király irányítása alá tartoztak és munkájukért kiváltságokat kaptak. Ebből alakult ki a tájegység neve is: Őrség.

Apró falvakból álló régió, ahol a zsúptetős házak békés sorai, a sűrű erdők és fenyesek zöldellő ölelése egyedülálló nyugalmat áraszt, a tájat pedig áthatja a vidéki élet csendje.

A településeket a természeti értékekkel összhangban, azok sokszínűségének és változatosságának figyelembe vétele mellett alakították ki az évszázadok folyamán.

A vendégszeret kiemelt fontosságú, a helyiek szívesen fogadják a látogatókat és örömmel mutatják be a hagyományaikat.

Ideális hely az aktív pihenésre és kikapcsolódásra. A falusi vendégházaktól a wellness központokig mindenki megtalálhatja a számára megfelelő szálláshelyet.

Egyedülálló értékeit, hagyományait, vendégszeretetét és varázslatos hangulatát garantáltan megtapasztalhatja, aki itt jár.

Az Őrség földrajza és geológiája

Zömében Magyarország területén, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található.

Északról a Kemeneshát, keletről a Göcsej, délről a Hetés, nyugatról pedig az egykori történelmi Magyar Királysághoz tartozó Muravidék határolja.

Domborzata változatos, erdőkkel borított hegyek, lankás dombok, patakok és tavak tarkítják. Átlagmagassága 250-300 méter tengerszint közötti, legmagasabb pontja a Felsőszölnök közelében lévő Hármashatár (387 m), legalacsonyabban a Zala-völgyében fekvő Felsőjánosfa határában (191 m) lévő pont van.

Pliocén kori laza üledékes kőzetek borítják, mely többéségben kavics, de sárgásbarna agyagot és homokot is találhatunk a talajképző kőzetek között, mely hatására erősen vízzáró rétegek alakultak ki.

Vízrajzát főleg a Rába folyó vízgyűjtő területe határozza meg. Legjelentősebb vízfolyása a Kerka, amely a Murában végződik, de ezen kívül is számos patak és víztározó van a térségben. A vidék az éves magas csapadékmennyiség miatt (700-950 mm) forrásokban igen gazdag. A falvak a vízfolyások mentén, a termőfölddel borított területeken alakultak ki, ahol a kőzeteket építőanyagként is használták.

A növényvilág

Az Őrség a nyugat-dunántúli flóravidék Castriferreicum flórajárásába tartozik. Érezhető az oszták Alpok földrajzi közelsége, aminek hatására gazdag növényvilággal rendelkezik.

A növényvilág főbb jellemzői:

Láprétek: A nagyobb víztesteknek köszönhetően sokfajta vízi növénynek ad otthont, mint pl. zsombéksás, tőzegmohasás, gyapjúsás, rostostüvűsás, dárdás nádtippanos, de különböző iszapnövényzetek is megtalálhatók. Leghíresebb a szőcei tőzegmohás láprét, ahol tanösvény is kialakításra került.
Mocsárrétek: Elsősorban a Rába-völgyben fordulnak elő, jellemző növények a magaskóró, legyezőfű.
Hegyi rétek: A magasabban fekvő területeken főleg a hegyi szárazrét, cirnatippanos rét és szőrfűgyep fordul elő.
Erdők: A török hódoltság után kevesebb erdő volt mint manapság, de az elvándorlás és a településfejlesztési politika miatt sok terület beerdősült. Ma a legjellemzőbbek a tű- és lomblevelű erdők, gyertyános-tölgyes, kocsánytalan tölgy, szelídgesztenye és a bükk. Erdeifenyvesek főleg a hegyeket borító kavicstakarókon fordulnak elő. Az Őrség területének 63 százalékát borítják erdők, amely az országos átlaghoz képest jelentős mennyiség.

A növényvilág értékei:

111 védett fajt találhatunk meg. A vizek gazdag hínárnövényzettel rendelkeznek (fehér tündérrózsa, tavirózsa), a hegyi kaszálórétek védett fajai a hegyi árnika, kis holdruta, szártalan bábakalács, réti szegfű, szártalan kankalin, őszi füzértekercs és az agárkosbor. A nedves és kiszáradó láprétek, mocsárrétek védett fajai a tőzegmoha fajok, sűrű csetkáka, zergeboglár, kornis tárnics, kígyógyökerű keserűfű, sárgaliliom és réti palástfű. Ezeken kívül még számos növény fordul elő, amelyek védelme kulcsfontosságú.

A növényvilág megőrzése:

Az Őrség növényvilága egy kincs, amit meg kell óvnunk. Mindannyian tehetünk azért, hogy ez a varázslatos vidék megőrizze értékeit az utókor számára. Számos programot szerveznek a növényfajok védelmére és a betelepült fajok visszaszorítására.

A növényvilág megismerése:

Az Őrségi Nemzeti Park által létrehozott tanösvényeken keresztül megismerhetjük a térség növényvilágát. Ilyenek pl. a Tőzegmohás láprét és Körtike Tanösvények.

Az állatvilág

A kiterjedt fenyvesek, lomberdők, kaszálók, láprétek és hűvös patakvölgyek nagyon változatos állatvilágnak adnak otthont. A hűvösebb és csapadékosabb éghajlatnak köszönhetően hegyvidéki elemek is megtalálhatóak a jellemzően inkább dombvidéki területen.

Nagyon sok védett, illetve védelemre javasolt fajjal találkozhatunk, amely többnyire annak köszönhető, hogy a terület politikai okokból sokáig megközelíthetetlen volt.

Az állatvilág főbb jellemzői:

Gerinctelenek: Piócák, puhatestűek, a földigiliszták 22 faja, ugróvillások, kérészek, a szitakötők 50 faja, tegzesek, iszapszúnyogok, zengőlegyek, a lepkék közel 1500 faja, az országban található bogárfajok nagyjából egynegyede található meg a területen.
Halak: Elsősorban a Rába vidékéről 45 fajt azonosítottak, előfordul a sebes pisztráng és nagy számban él többek között a sújtásos küsz, fürge cselle, törpe csík, selymes durbincs, magyar bucó.
Kétéltűek és hüllők: 14 kétéltű és 5 hüllőfaj ismert, ilyenek az alpesi gőte, sárgahasú unka, foltos szalamandra, fürgegyík és rézsikló.
Madarak: Az állatcsoportok közül ezek a legismertebbek, a területen ezidáig 211 fajt azonosítottak, melyek közül 23 fokozottan védett. A sárgafejű és tüzes királyka az Őrségben költ hazánkban, de nagy számban van a fenyvescinege, búbos cinege, hegyi fakusz, fitisz füzike. Itt fészkelt a siketfajd, de a mértéktelen vadászat miatt kipusztult. A ritkábban előfordulő madarak közé tartozik, a fekete harkály, az odúlakó kékgalamb és az egyik legféltettebb faj, a fekete gólya. Főleg a Rába közelsége miatt megemlíthetőek még az északi búvár, bölömbika, kanalasgém, kis hattyú.
Emlősök: 39 faj kképviselteti magát, legnagyobb számban a vízfolyások mentén a vidra fordul elő, de megtalálható a mezei cickány, pocok, mogyorós pele, nyuszt, mókus, hermelin és nagyobb számban a közönséges denevér. Jelentős vadászati érték a gímszarvas, illetve a vaddisznó, az őz, a róka és a borz.

Az állatvilág értékei:

Az elmút évtizedek kutatási eredményei alapján 130 olyan faj került elő, amelyek Magyarország területén is újnak számítanak.

Az állatvilág megőrzése:

A tájegység élővilágának megőrzése elsősorban az Őrségi Nemzeti Park szakértő és elkötelezett munkatársainak feladata, de mi magunk is rengeteget tehetünk a megóvás érdekében.

Az állatvilág megismerése:

Főleg tanösvények bejárásával szerezhetünk megfelelő mélységű helyi tudást az állatvilágról. Ilyen információs ösvények pl. a Szala menti, Fürge cselle és a Rábamenti Tanösvények.

Túrázási lehetőségek és látnivalók

Az Őrségi Nemzeti park területén számos túraútvonalon megközelíthetjük a helyi látványosságokat, vagy egyszerűen csak gyönyörködhetünk a főként erdővel borított tájegység természeti kincseiben. A túrák hossza rugalmasan változtatható, nagy szintemelkedésekkel nem kell számolni, így a fiatalabbaknak és idősebbeknek is egyaránt ajánlható.

Néhány túratipp:

Őrvidéki Piros: A piros turistaút 68 kilométeren át kanyarog a nemzeti park területén Zalalövőtől indulva Felsőszölnökön át egészen Szentgotthárdig. Út közben rengeteg helyi nevezetességet és pihenőhelyet is érint.
Hármashatár Tanösvény: Felsőszölnökről indulva és követve a piros T-jelzést (PT), egy 4,7 kilométeres sétával elérhetjük Magyarország legnyugatibb pontját, a Hármashatárt, amely történelmi helyszín is egyben. Az itt felállított Hármashatárkő a magyar-osztrák-szlovén határok találkozási pontjában van, itt történt meg 1989. május 27-én a vasfüggöny legelső határnyitása.
Zöld túra: Nagyrákos és Gödörháza között húzódó kulturális és hagyományőrző információkat, nevezetességeket tartalmazó túraútvonal 16 kilométer hosszúságban. Itt találhatjuk az ország leghosszabb, 1400 méter hosszú vasúti völgyhídját is.
Történelmi emlékek: Pityeszeri falumúzeum, Őriszentpéter történelmi látnivalói, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontja, Malom Látogatóközpont, kapornaki Őrségi Néprajzi Gyűjtemény.

Fontos tanácsaink túrázóknak:

Mielőtt elindulsz, tájékozódj az időjárásról és a túraútvonalak aktuális állapotáról!
Vidd magaddal a szükséges túrafelszerelést, kényelmes cipőt, táskát és térképet vagy használj offline digitális térképet!
Öltözz rétegesen, hogy alkalmazkodni tudj a változó időjárási körülményekhez!
Figyelj a természeti értékekre, ne szemetelj, ne zavard meg és ne károsítsd az élővilágot!

Akár a történelem, a kultúra, a természet, vagy a pihenés szerelmese vagy, az Őrségben garantáltan megtalálod a számításodat.

Túrabeszámolók

Őrség túra

Határtalan körtúra az Őrségben

Lujzi és Samu még sosem jártak korábban az Őrség varázslatos vidékén, de most végre eljött az ideje, hogy felfedezzék ezt a mesés tájat is. A kanyargós ösvények, az őszi erdők és a csendes falvak minden bizonnyal lenyűgözik majd őket, mivel sok szépet és jót hallottak a térség természeti adottságairól.

Elolvasom